FIGYELEM!!!
NyitólapPolgár Info portálok helye országszerteHelyi, országos hírekBelépésRegisztrációFórum
 
Bemutatkozás
· A Polgár Info
· Országos lista
· Partnereink
· Média partnereink
· Támogatóink
· Kapcsolat, Impresszum
· Jelentkezés
· Hirdetési ajánlat
· Civil kezdeményezések

 
Hírek
 · Civil kurázsi
 · Belföld
 · Külföld
 · Kultúra
 · Szabadidő
 · Tudomány
 · Hagyományok
 · Publicisztika
 · Életmód
 · Magazin
 · Természet
 · Krónika

 
Menük
· Főoldal
· Ajánlj minket!
· Flash_Player
· GYIK
· Hírek archívuma
· Hírküldés
· História
· Keresés
· Letöltések
· Magyar termék
· Naplók/Blogok
· Olvasóink web ajánlata
· Országos Polgár Info
· Petíciók
· Radio
· Rovatok
· Sakk
· Statisztikák
· Szavazások
· Személyes üzenetek
· Top 10
· TV
· Visszajelzés

 
Keresés itt



 
Közép-Európai Civil Kutató Intézet
 

 
Hírfal
 

 
Magyar Közéleti Szemle hírei
·Odaítélték a 2017-es Táncház Díjat és Táncház Érméket.
·A nyugattól, vagy magyar gazdasági szereplõktõl kapott civil támogatás nem kíván új törvényt!
·Hol tart az emlékezet? Mérsékelt demokrata politikai álláspont.
·Törökország és EBESZ megfigyelõk! Van tanulság a magyarok számára bõven!
·Már lelki gondozói szolgáltatással is várják az ellátottakat a Krisna-hívõk húsvét hétfõi ételosztásukon.
·Magyar tegyen a magyarért! Mérsékelt demokrata politika a magyarság valódi politikája!
·Csodálatos KOCKÁzatok - A Messzehangzó Tehetségek Alapítvány közleménye
·Választás és választók! Két politikai út Magyarország elõtt!
·Magyar politika és kémek mindenütt? Mérsékelt demokrata politika nyílt párbeszédet vár el a témában!
·Hozzáadott érték és több emberi tevékenység a vállalkozásoknál, valódi humán reform a jogalkotásban - Ez lehet Magyarország sikere!

Tovább...

 
Történelem: Mégsem voltak apró, zömök emberek a honfoglalók
Krónika
A honfoglaló magyarokról a korábbi leírások alapján úgy tudtuk, hogy apró termetű, zömök, külsejüket tekintve ázsiai jellegzetességeket hordozó emberek lehettek. A legfrissebb vizsgálatok kiderítették, hogy nem sokban tértek el az itt lakó egyéb népcsoportoktól, amelyekkel ráadásul gyorsan keveredni kezdtek.


A Magyar Tudományos Akadémia régészeti intézetében létrehozott genetikai kutatólaboratóriumban a kőkortól egészen a késő bronzkorig terjedően vizsgálják a Kárpát-medencében fellelt emberi maradványokat – mondta az InfoRádió Szigma – a holnap világa című tudományos magazinműsorában Mende Balázs, a kutatás vezetője.

A genetikai laboratóriumunkban több projektet futtatunk egymás mellett. Az egyik nagy blokk a neolitikum, illetve az őskőkortól egészen a késő bronzkori népességek vándorlásának, kialakulásának kutatása. Feladatunk a Kárpát-medencében a konkrét régészeti kultúrákkal összefüggő emberi maradványok DNS-állományának elemzése, és annak a kimutatása, hogy kivel, honnan jöhettek, illetve milyen hatással lehettek más népekre.

Az intézetünk másik nagy kutatási területe a népvándorlás kori időszak, ezen belül kiemelten a honfoglalók genetikai állományának kutatása, amely a Kárpát-medencei honfoglalás kori sírokban talált csontmaradványok genetikai, archeogenetikai elemzését jelenti. Megpróbálunk csoportokat összerakni, majd az archeogenetikai eredményeket összevetjük a történelmi adatokkal.

Antropológiai szempontból milyenek voltak a honfoglaló magyarok?

Meglehetősen sokfélék.

A közvélemény általában úgy gondolja, hogy keleti jellegzetességekkel rendelkező népesség jött honfoglaláskor, ám meglehetősen kicsiny – 10-15 százalék körül van – az ázsiai, úgynevezett europo-mongolid karakterű jellegegyüttesekkel bíró csontmaradványok aránya, és ezek is nagyon elszórtan helyezkednek el a Kárpát-medencében, igaz koncentrálódnak bizonyos területeken – elsősorban a Duna-Tisza közén és a Felső-Tisza vidékén.

Lehet úgy általánosítani, hogy pici, zömök emberek voltak?
 
Nem. Nincs olyan adatunk, ami azt mondaná, hogy a testmagasság tekintetében valamilyen módon akár a korabeli népektől, akár az előtte itt élő avaroktól jellegzetesen eltérően alacsonyabbak lettek volna. Természetesen a testmagasságot átlagolni lehet a Kárpát-medence teljes népességére, de ez az adat semmiképpen sem kicsiny termetű embereket jelez. De ilyen sommás kifejezést nem lehet tenni, mert ennél sokkal szórtabbak az adatok.

Korunkban kijelölt területen vannak temetők, a középkorban és azt megelőzően a templomok környékén voltak a sírok. Hova temetkeztek a honfoglaló magyarok? Hol találjuk meg ezeket a sírokat?
 
Ez nagyon érdekes kérdés, mert honfoglaló temetőből relatíve sok van, viszont kevesebb azon lelőhelyeknek a száma, ahol a temető mellett az adott települést is megtaláltuk.

Ennek több oka lehet. Egyrészt az, hogy maga a település nagyon rövid ideig létezett, ahogy a temetők egy részét is – az újabb vizsgálatok szerint – rövid ideig használták. Ez egyfajta belső mobilitást mutat a Kárpát-medence területén.
 Ráadásul az akkori megtelepedési mód sem hagy olyan egyértelmű és jellegzetes nyomokat, mint például a későbbi korra jellemző földbe mélyített házak. Ezen két ok miatt lehet kevesebb az úgynevezett település jellegű régészeti objektum, mint a temető.

Egyébként maga a kutatás is elsősorban a temetőkre koncentrál, ezért ismerhetjük elsősorban temetőket, és kevésbé a hozzá tartozó településeket.

Filmekben látunk olyat, hogy csontvázak vagy részleges csontvázak alapján meg tudják mondani a halál okát. Igaz ez az antropológia történelmi részére is? Meg tudjuk mondani a csontokból, hogy egy-egy ember a honfoglaló időkből miben halt meg?

Vannak olyan egyedi esetek, amikor a halál okára meglehetősen nagy biztonsággal lehet következtetni. Egyrészt az erőszakos tettek, bűncselekmények, balesetek okozta halálokoknál, másrészt az olyan jellegzetes, akár napjainkban is nehezen gyógyítható betegségeknél, amelyek a csontozaton nyomot hagynak.

Más típusú halálokoknál, megbetegedéseknél viszont, amelyeknél a csontozaton nem látszik elváltozás, vagy nem látszik jellegzetes elváltozás, csak nagyon óvatosan lehet meghatározni a halál közvetlen okát.

Meglehetősen széles annak a skálája, hogy milyen módszerekkel tudunk a csontokból betegségekre következtetni.

A makroszkópos megfigyeléseknél egyszerű vizsgálati eszközökkel tudjuk felismerni az elváltozásokat a csontokon. Ezek az utóbbi években, évtizedekben egyre inkább kiegészülnek a mikroszkópos és a szubmikroszkópos vizsgálatokkal.

Így egy fertőzésnél a biológiai, molekuláris-genetikai módszerekkel a csontokból kivonható a fertőző ágens DNS-e. Ha ez kellően jól vizsgálható vagy kellően jól specifikálható, akkor egyértelműsíteni lehet, hogy valaki szenvedett-e ilyen vagy olyan fertőzésben.

InfoRádió
Dátum: 2017. April 19. Wednesday, 09:05 Szerző: polgarinfo
 
 
Kapcsolódó linkek
· Cikk keresés: Krónika
· Írta: polgarinfo


A legolvasottabb cikk ebben a rovatban: Krónika:
Az Árpádok elõdei Az Árpád-ház családfája A Turul nemzetség


 
Cikk értékelése
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0

Értékeld ezt a cikket:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz



 
Beállítások

 Nyomtatható változat  Nyomtatható változat

 Küldd el levélben!  Küldd el levélben!


Minden megjegyzés a szerzők tulajdona. A megjegyzések tartalmáért felelősséget nem vállalunk.
News ©

RSS 2.0 NewsRSS 2.0 ForumsRSS 2.0 DownloadsRSS 2.0 Links
websas.hu

Az oldalon található cikkek szabadon felhasználhatók a forrás megjelölésével és a hivatkozott link csatolásával © 2007 Polgár Info.



Wolf Studio