FIGYELEM!!!
NyitólapPolgár Info portálok helye országszerteHelyi, országos hírekBelépésRegisztrációFórum
 
Bemutatkozás
· A Polgár Info
· Országos lista
· Partnereink
· Média partnereink
· Támogatóink
· Kapcsolat, Impresszum
· Jelentkezés
· Hirdetési ajánlat
· Civil kezdeményezések

 
Hírek
 · Civil kurázsi
 · Belföld
 · Külföld
 · Kultúra
 · Szabadidő
 · Tudomány
 · Hagyományok
 · Publicisztika
 · Életmód
 · Magazin
 · Természet
 · Krónika

 
Menük
· Főoldal
· Ajánlj minket!
· Flash_Player
· GYIK
· Hírek archívuma
· Hírküldés
· História
· Keresés
· Letöltések
· Magyar termék
· Naplók/Blogok
· Olvasóink web ajánlata
· Országos Polgár Info
· Petíciók
· Radio
· Rovatok
· Sakk
· Statisztikák
· Szavazások
· Személyes üzenetek
· Top 10
· TV
· Visszajelzés

 
Keresés itt



 
Közép-Európai Civil Kutató Intézet
 

 
Hírfal
 

 
Magyar Közéleti Szemle hírei
A webhely tartalom szolgáltatása jelenleg nem működik.
 
Érdekvédelem: Dupla fenekû sztrájkjog
Belföld
A vasúti és a BKV-dolgozók hétfői sztrájkja kapcsán felemelte szavát a munkáltatók érdekeit képviselő VOSZ, amely a sztrájkjog gyakorlásának korlátozását követeli a köz érdekében. Megszólalt az MDF is, mondván, a sztrájktörvényben kellene szabályozni a minimális szolgáltatások körét. Válaszul az MSZP közölte: a dolog nem időszerű. Itt tartunk.


Sokan mondanak sokfélét, de a helyzet jottányit sem változik. Vajon mi a gond gyökere, és hol kell keresni a megoldást? Erről kérdeztük Zlinszky János nyugalmazott egyetemi tanárt, volt alkotmánybírót.

A nagy tekintélyű szakember szerint a probléma nem alkotmányos, hiszen az alaptörvény egyértelműen kimondja: "A munkavállalók érdekeit a szakszervezetek képviselik, és megilleti őket a jog, hogy sztrájkot is szervezzenek." Tény, hogy a sztrájkjogról rendelkező 1989. évi VII. törvénnyel bajok vannak. E jogszabály, bár az Alkotmányban meghatározott jogot fejti ki, lényegében meghaladott. És mivel a legkorábbi "kerekasztaltörvények" közé tartozik, egy nem legitim Országgyűlés hagyta jóvá, ami szintén indokolttá teszi az újragondolását.

Azért meghaladott – mondta a professzor –, mert például olyan megfogalmazásokat tartalmaz, hogy a sztrájk részleteit illetően a sztrájkolóknak és a munkáltatónak "együtt kell működniük". Azt azonban nem tisztázza, mit ért együttműködésen, s így túlságosan tág értelmezési lehetőséget ad.

Egy kis jogtörténet

"A probléma gyökere mégsem ez" – szögezte le Zlinszky János. A fő kérdés a közfeladatokat ellátó munkavállalók jogállása, ami a jogtörténetnek nem új probléma, tehát megvan rá a válasz is. A sztrájkjog eredetileg a 19. században, a tiszta piaci viszonyok között született. Olyan helyzetre konstruálták meg, amikor a munkáltató kizárólag a profitért dolgoztat, a munkavállaló pedig igyekszik a szerinte méltányos bért kikényszeríteni. Azt azonban már száz éve is tudták, hogy a sztrájkjog nem érvényesülhet ott, ahol nem a magántőkét szolgálják, hanem közérdekű szolgáltatást végeznek. A háború előtt az ilyen munkavállalók közalkalmazottnak minősültek, akiktől megvonták a sztrájkjogot, és jellemzően alacsonyabb volt a bérük, mint a versenyszférában, cserébe viszont az állam szavatolta az életpálya kiszámíthatóságát, a munkahely biztonságát. Közalkalmazottak voltak a rendőrök, a katonák, a postások, a vasutasok, az orvosok, az állami tisztviselők, ők nem helyezkedhettek szembe a közérdekkel, nem "zsarolhatták" sztrájkjukkal az egész társadalmat, ellenben védettséget élveztek.

Miután a szocializmus mindenkit látszólagos közalkalmazottá tett, a kilencvenes évek elején a privatizáció előkészítésére a törvényhozók – átesve a ló túloldalára – tartalmilag megszüntették a közalkalmazotti státust. A közfeladatot ellátókat ugyanolyan alkalmazottá tették, mint akik a versenyszférában vannak. Ettől kezdve persze a sztrájkjog éppúgy megilleti őket, mint a versenyszféra bérszínvonala.

Kinek az érdeke?

A jelen állapot teszi lehetővé azt, hogy rövid távú megtakarításokért elbocsássanak sok ezer állami alkalmazottat a természetvédelmi őröktől kezdve a gátőrökön át a mentőkön keresztül a közlekedési dolgozókig. Továbbá ezért lehet kiszervezéssel privatizálni állami közfeladatokat úgy, hogy az addig viszonylagos védelmet élvező közalkalmazottak hirtelen a versenyszférában találják magukat, jó esetben alkalmazottként, rosszabb esetben kényszervállalkozóként.

A helyzet tompítására – azokat a szakmákat illetően, ahol életek forognak kockán munkabeszüntetés esetén (például tűzoltók, orvosok) – bevezették a minimális szolgáltatás intézményét, de ennek mibenlétét nem határozták meg, ezt a feleknek kellene kialakítaniuk. És itt értünk el az örökös vitához a minimális szolgáltatás szintjéről. Ha nem tudnak megegyezni, a bíróságnak kell megállapítania, hogy jogszerű-e, vagy jogellenes a sztrájk. Csakhogy a bíró megfelelő jogi fogódzó híján mérlegelni kényszerül, azaz szubjektív alapon dönti el, hol a "közérdeket sértő veszélyeztetés" és a normál életvitelt akadályozó mérték közötti határvonal. Az MDF felvetése azonban – állapította meg Zlinszky – nem lehet megoldás, mert a felsorolásszerű tényállás-megállapítás egy jogszabályban sohasem lehet teljes, és ezért veszélyes. A sztrájk VOSZ által sürgetett korlátozása sem járható út, mivel az Alkotmánybíróság valószínűleg megvétózná.

Vissza a régi megoldáshoz

"Megoldást a közalkalmazotti kategória visszaállításában kellene keresni a közszolgálati munkakörökben, a megfelelő jogkorlátokkal és munkajogi védelemmel együtt" – mondta Zlinszky János. Senki sem ad le a jogaiból úgy, hogy nincs meg az ellentétel. Erre példa a privatizált egri kórház dolgozóinak esete, akik nem hajlandóak csak úgy, minden ellentételezés nélkül lemondani köztisztviselői státusukról. Ha valaki nem közalkalmazott, akkor igenis minden megilleti, ami a kiszolgáltatott munkajogi helyzettel jár, vagyis jóval nagyobb bér, a sztrájk pedig megkérdőjelezhetetlen joga.

Bertók László
 
Magyar Hírlap 
Dátum: 2008. April 11. Friday, 23:45 Szerző: polgarinfo
 
 
Kapcsolódó linkek
· Kapcsolódó cikkek:
· Cikk keresés: Belföld
· Írta: polgarinfo


A legolvasottabb cikk ebben a rovatban: Belföld:
Adósok listája


 
Cikk értékelése
Átlagolt érték: 1.25
Szavazat: 4


Értékeld ezt a cikket:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz



 
Beállítások

 Nyomtatható változat  Nyomtatható változat

 Küldd el levélben!  Küldd el levélben!


Minden megjegyzés a szerzők tulajdona. A megjegyzések tartalmáért felelősséget nem vállalunk.

RSS 2.0 NewsRSS 2.0 ForumsRSS 2.0 DownloadsRSS 2.0 Links
websas.hu

Az oldalon található cikkek szabadon felhasználhatók a forrás megjelölésével és a hivatkozott link csatolásával © 2007 Polgár Info.



Wolf Studio