FIGYELEM!!!
NyitólapPolgár Info portálok helye országszerteHelyi, országos hírekBelépésRegisztrációFórum
 
Bemutatkozás
· A Polgár Info
· Országos lista
· Partnereink
· Média partnereink
· Támogatóink
· Kapcsolat, Impresszum
· Jelentkezés
· Hirdetési ajánlat
· Civil kezdeményezések

 
Hírek
 · Civil kurázsi
 · Belföld
 · Külföld
 · Kultúra
 · Szabadidő
 · Tudomány
 · Hagyományok
 · Publicisztika
 · Életmód
 · Magazin
 · Természet
 · Krónika

 
Menük
· Főoldal
· Ajánlj minket!
· Flash_Player
· GYIK
· Hírek archívuma
· Hírküldés
· História
· Keresés
· Letöltések
· Magyar termék
· Naplók/Blogok
· Olvasóink web ajánlata
· Országos Polgár Info
· Petíciók
· Radio
· Rovatok
· Sakk
· Statisztikák
· Szavazások
· Személyes üzenetek
· Top 10
· TV
· Visszajelzés

 
Keresés itt



 
Közép-Európai Civil Kutató Intézet
 

 
Hírfal
 

 
Magyar Közéleti Szemle hírei
A webhely tartalom szolgáltatása jelenleg nem működik.
 
Gazdaság: Gazdasági válság
Publicisztika
A hitelválság elérte Magyarországot. A budapesti tőzsdeindex a felére, 31.000 pontról 16.000 pontra zuhant, a tőzsdén manipulált befektetések, többek között a nyugdíjalapok értéke a felére csökkent, a MOL, illetve OTP részvényeik stabilitásában bízó kisbefektetők pénzvagyona szeptember óta szintén megfeleződött. A kormány kapkod, először 13 millió forintig garantálta a bankbetéteket, majd egy nap múlva már korlátlan garanciáról hallottunk.


A bankbetétekkel kapcsolatos állami garanciavállalás azonban nem megalapozott. Akkor lenne realitása, ha a magyar állam nem volna kiszolgáltatva a nemzetközi bankrendszernek, ha rendelkezne olyan pénzügyi kondíciókkal, amely az országon belüli valós termelésen illetve szolgáltatáson alapul. Akkor lenne megalapozott a vállalás, ha Magyarországon létezne a termelés-helyi piacok-hazai monetáris rendszer-fogyasztás kölcsönhatásán alapuló rendszer, azaz olyan magyar értékteremtő reálgazdaság, amely biztosítékot jelenthetne a válság kezelésére. Ilyen gazdasági háttér ma nem létezik. Magyarország a legteljesebb mértékig ki van szolgáltatva annak a neoliberális gazdaságpolitikának, amely a piac mindenhatóságának jelszavával először szembefordult a tradicionális –gondoskodó- államisággal, meggyengítette a belső társadalmi kohéziókat, elértéktelenítette a munkát, majd az egekbe emelte a spekulációt. Felosztotta a világot termelő és fogyasztó társadalmakra, haszonélvezőkre és áldozatokra, szegényekre és tehetősekre.
Ez a szemlélet mára válságba, recesszióba taszította a világot.
Ami már szinte biztos, hogy a jelenlegi pénzügyi válság elsodorja a spekulációban, azaz a valós fedezet nélküli pénzteremtésben érdekelt intézményrendszert. Ennek első jele a megroppant tőzsdék, és az ezzel párhuzamosan összeomló bankrendszer. Ezt követi a biztosítórendszereknek a csődje amelyek a tőzsdéken hazardírozták a befizetők pénzét. A magán-nyugdíjpénztárak, az egészségügyi alapok ezt a módszert alkalmazták. A válság következő áldozatai azok a gazdasági ágak, amelyek a fogyasztói társadalmak pazarló luxusigényeit a lakosság hitelképességére alapozták, amelyek szervesen összefonódtak a bankrendszerrel, vagyis a hitelpiaccal. Az elsődleges hitelpiaci válság fő oka a mesterségesen felfújt hitelgazdaság tarthatatlansága, azaz a fogyasztás válsága, a másodlagos hitelpiaci válság- amely a recessziót kiváltotta- ennek a következménye, a bankok, vagyis a finanszírozás válsága. A harmadik –elkövetkező hullám, amely már közvetlenül érinti a lakosságot a termelés válsága. Előre láthatólag válságba kerülnek a globális húzóágazatok az építőipar, az autógyártás, a nehézipar. Az ehhez kötődő kis-és középvállalkozások százezrei jelentenek csődöt rövid időn belül világszerte, emberek tízmilliói veszítik el ennek következtében állásaikat, elsősorban a drága munkaerőt, magasabb béreket fizető nyugati típusú, fogyasztói társadalmakban. Megjósolható hogy a visszaeső fogyasztás következtében kialakuló gazdasági trauma egy idő múlva az egész világra kiterjedő tartós munkanélküliséget okoz, amely elsősorban a nagyvárosi lakosságot, másodsorban a nehéz szociális helyzetben lévőket érinti drámaian.
Az előző társadalmi csoport alapvető létszükségleteit nem közvetlenül állítja elő, hanem közvetett módon szerzi be kiszolgáltatva a közvetítőhálózatnak. (Plázáknak, boltoknak piacoknak stb.) Amennyiben a városlakók elveszítik munkahelyüket, biztos bevételi forrásaikat és nem tudják szinte azonnal pótolni, akkor alapvető létszükségleteik, drámai mértékben lecsökkennek. Nem kétséges, hogy ez olyan beláthatatlan következményekkel járhat, amely végső soron forradalmi helyzetet idézhet elő.
A második csoport, amely a szertefoszló szociális háló miatt az alapvető létfeltételeit is elveszíti, társadalmi értelemben olyan időzített bombává válik, amely az erőszakos cselekmények potenciális kezdeményezője lehet. Ez viszont polgárháborús veszéllyel jár. A fellépő munkanélküliség következtében –természetszerűleg- radikálisan visszaesik a fogyasztás, ami kihat azokra az országokra is, amelyeknek a világgazdasági felosztás szerint a termelés a feladatuk.
Példának vehetjük Kínát –elsősorban őt érinti ez a helyzet –. Kínának új piacokat kell keresnie, mivel az USA fogyaszt - Kína termel kétoldalú rendszer megroppant. A dollár zuhanása és a recesszió miatt a Kína által felvásárolt USA állampapírok rövid idő alatt óriásit buktak. Az 1450 milliárd dolláros kínai valutatartalék reálértéke 1 év alatt a felére csökkent, miközben az USA-nak 3,5 trilliárd dolláros belső, és 6 trilliárd dolláros külső adóságállománya keletkezett. A két nagyhatalom egymást rántotta magával a válságba. Miután az USA világhatalmi szerepét eddig haderejével, és legnagyobb exportcikkével, valutájával, a dollárral tudta fenntartani. A dollár világpiaci 80%-os részvételével domináns fizetőeszköz volt mindmáig úgy, hogy semmilyen fedezet nem állt mögötte. A hadsereggel és levegőpénzzel mesterségesen fenntartott „mintaállam” kudarcot vallott, mert bedőlt a neoliberalizmusnak.
Az amerikai haderő pénzpiacok által támogatott nemzetközi szerepvállalása csúfos kudarcot vallott, az amerikai pénzpiac pedig -mint láthatjuk- megroppant.
Az USA elveszítette világhatalmi szerepét.
A külpolitikai körülményekből tisztán láthatjuk, hogy Magyarország, mint a globális világrend része nem kerülheti el az egyre növekvő válságot. A magyar államot vezető politikai elit a neoliberalizmus utolsó csatlósaként - kellő politikai akarat hiányában- még a legalapvetőbb biztonsági lépéseket sem tette meg a lakosság érdekében. Az egyre aggasztóbb gazdasági jelzések ellenére nem a belső forrásokra alapozott, hanem az EU pénzügyi forrásaira, vagyis a csodára várt. A csoda nem következett be, és a recesszió miatt soha nem is fog bekövetkezni.
Magyarország ugyanis a nemzetközi munkamegosztás diktátuma szerint se nem fogyasztó, se nem termelő társadalom. Magyarország különleges státusú tranzitország, amely munkaerejével és belső tartalékaival a nemzetközi kereskedelmet és a pénzpiacokat kényszerül kiszolgálni.
Ezért nincs Magyarországon működő nemzetgazdaság, ezért támogatják a külföldi vállalatokat a magyar vállalkozásokkal szemben, ezért került a magyar állam tulajdonának 95%-a idegen érdekek kezébe, ezért 280 milliárd dollár a teljes magyar külső és belső adósság, ezért vagyunk kénytelenek olyan bizonytalan eredetű harmadosztályú élelmiszereket vásárolni külvárosi plázákban, amelyeknek minősége több mint kifogásolható. Ezt az állapotot a jelenlegi politikai berendezkedés, a nyíltan neoliberális értékeket képviselő SZDSZ, a kormányon lévő – az 1989 előtti politikai elitet képviselő- MSZP, a zavaros módon neokonzervatívnak beállított, ám valójában kormánypárti szatelitpárt szerepét betöltő MDF és a nemzeti jelképekkel fellépő álkonzervatív retorikát alkalmazó, valójában liberális FIDESZ tartja fenn. Ennek a négy parlamenti pártnak a tevékenysége mérhetetlen károkat okozott a lakosságnak az eltelt közel két évtizedben. Nem tettek lépéseket az egyre közeledő válság mérséklésének érdekében, sőt ellenkezőleg, a belső hatalmi káoszt társadalmi feszültségek szításával, megosztással kívánták leplezni. A globalizmus érdekeit képviselő pártok szétzilálták a magyar államot, az állami vagyon felszámolásával párhuzamosan az állami intézményrendszert is a globális értékrend szolgálatának rendelték alá. Többek között a magyar állam bankrendszerét is átjátszották a neoliberális érdekcsoportoknak
Vegyük példának a Magyar Nemzeti Bank tevékenységét, amely már réges-régen nem a magyar állam, a magyar nép érdekeit szolgálja, hanem a világgazdaság hiénáit. gazdagítja. Néhány példa: Az MNB, 1995 óta a magyar forint értékét nem a valós termelés és szolgáltatás értékéhez igazítja, hanem az úgynevezett „valutakosárhoz”, ezzel teljesítve a politikai elvárásokat, pénzügyi értelemben gyarmattá tette az országot, ezzel teret engedve a globalista típusú spekulációknak. Az MNB az országba kerülő pénzeszközök hasznát, azaz a megtermelt érték pénzügyi hozalékát emissziós jogánál fogva kivonja a gazdaságból, helyette állami kincstárjegyeket bocsát ki, növelve az államadósságot - hiszen a kamatokat ki kell fizetnie. Az MNB csökkenti a forgalomban lévő készpénz mennyiségét. Miközben a visegrádi országok a nemzeti össztermék értékének 200%-át használják készpénzben, addig Magyarországon ez az érték 50%. A készpénzhiány miatt kritikussá vált a kis-és középvállalkozások helyzete, belefulladtak a körbetartozásokba.
A globális pénzvilág által felügyelt világszintű termelés/fogyasztás felosztás a magyar termelőgazdaságot, vagyis az ipart és a mezőgazdaságot egyszerűen leírta, a magyar állam pedig nem védte meg. Nem kétséges hogy a bűnösen hibás és dilettáns lépéseknek a következtében hazánkat a bekövetkező társadalmi és gazdasági hatások hatványozottan fogják súlytani. De ezzel nincs vége.
Meg kell találnunk a kiutat. Ha azt vesszük alapul, hogy a globális gazdaság célja az állam elsorvasztása kudarcot vallott, akkor nem járunk messze az igazságtól. A bankok megmentésére irányuló állami beavatkozássorozat egy új korszak kezdete.
A neoliberalizmust rövidesen valószínűleg átmenetileg egyfajta államkapitalizmus fogja felváltani. A csődközeli helyzetbe került államok előreláthatólag visszaállamosítják stratégiai iparágaikat, állami kezelésbe kerül az energiaszektor, az élelmiszeripar, az élelmiszer feldolgozás, a természeti kincsek feletti ellenőrzés, majd az adott ország szellemi kapacitásától függően kialakul a nemzeti sajátosságoknak megfelelő kreatív államgazdaság. Ezek a megújuló társadalmak, a belső igények kielégítéséhez – mezőgazdasági, ipari termékek előállítása -elsősorban belső erőforrásokból merítkeznek. Valószínűsíthető egy technikai forradalom, amely főképpen az energiaszektort érinti, így kihat a társadalom egészére. Megjósolható, hogy a félig vagy teljesen gyarmatosított országok intézményrendszere – pl. Magyarországé - gyökeresen átalakul, az idegen érdekeket szolgáló pártrendszer részben megbukik, részben arculatot igyekszik váltani. A társadalmak belső önrendelkezései, az önkormányzatok és a civil mozgalmak felértékelődnek, megkerülhetetlen tényezőkké válnak. Röviden: Középtávon rendkívül mélyreható társadalmi és gazdasági változások várhatók, amelyek sokkszerűen hatnak a jelenlegi struktúrán szocializálódott lakosságra. A Gazdasági válság hatása rövidtávon még sokkolóbb lesz. Rengeteg kisrészvényes veszíti el megtakarításait, még többen munkahelyüket, egzisztenciájukat. Sokan egyéni tragédiaként élik meg a változásokat, még többen társadalmi sokként. A vidéki, földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkozó népesség könnyebben, a nagyvárosi bérből, fizetésből élő lakosság nehezebben vészeli át az elkövetkező időszakot. Egy biztos. Fel kell készülnünk egy meglehetősen nehéz időszakra, meg kell találnunk a kitörési pontokat, és ami a legfontosabb tennünk kell egy olyan polgáraiért felelős magyar állam létrejöttéért, amely méltón képes megújulni történelmi hagyományaihoz, és tekintélyt kivívni az elkövetkező új világrendben.


Tatár József
Rendszerváltó Fórum

Polgár Info
Dátum: 2008. October 13. Monday, 14:05 Szerző: polgarinfo
 
 
Kapcsolódó linkek
· Cikk keresés: Publicisztika
· Írta: polgarinfo


A legolvasottabb cikk ebben a rovatban: Publicisztika:
Gazdasági válság


 
Cikk értékelése
Átlagolt érték: 4.03
Szavazat: 27


Értékeld ezt a cikket:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz



 
Beállítások

 Nyomtatható változat  Nyomtatható változat

 Küldd el levélben!  Küldd el levélben!


Minden megjegyzés a szerzők tulajdona. A megjegyzések tartalmáért felelősséget nem vállalunk.
News ©

RSS 2.0 NewsRSS 2.0 ForumsRSS 2.0 DownloadsRSS 2.0 Links
websas.hu

Az oldalon található cikkek szabadon felhasználhatók a forrás megjelölésével és a hivatkozott link csatolásával © 2007 Polgár Info.



Wolf Studio