Az első híradások és értesülések szerint a bolíviai jobboldal megrendelésére magyar zsoldosok egy bolíviai kapcsolattal Evo Morales, bolíviai elnök meggyilkolására készültek. Csütörtökön az elnök erői rajtuk ütöttek. Hármukat álmukban szitává lőtték, az egyikük Rózsa-Flores Eduardo.
Rózsa-Flores Eduardo leveleket is küldött már katonaviselt, háborúkat megjárt embereknek, hogy a bolíviai akcióhoz toborozzon, egy a szerkesztőségünkhöz eljuttatott levél tanulsága szerint:
"Légiósok! admin, cs, 2008-10-30 22:38 Üdv mindenkinek aki feliratkozott a légió hírlevelére. Nem szoktam sokszor zavarni a tagokat de ezúttal mégis kivételt teszek.
Egy ismerősünk úgy döntött hogy aktívan is részt kíván venni szülőföldjének, Santa Cruz dela Sierra védelmében/felszabadításában/ki hogy nevezi.
Aki úgy érzi hogy -úgy szakmailag mint fizikailag- felkészült a segítségnyújtásra az küldjön egy szakmai önéletrajzot az info@cahil.tk e-mail címre.
Gyűjtsetek sok hasznos információt, tapasztalatot.
Sok sikert:
Admin"
Azaz toborzott a bolíviai akcióhoz, de nem mondott semmi komolyat, csak azoknak, akik igazán érdeklődtek. Megbízható forrásból tudjuk, hogy élete utolsó kilenc hónapját Bolíviában töltötte, annak ellenére, hogy sokan még barátai közül is úgy tudták, Iránban van, az iszlám közösség humanitárius akcióin. Csak nagyon kevesen tudták, hogy Bolíviában van. Egy kérdés maradt, hogy ki árulta el őket. Magyarosi Árpád, Rózsa-Flores közeli barátja - az a fiú, akit szintén agyonlőttek csütörtökön Bolíviában üzemeltetett egy honlapot: http://www.magyarosiarpad.hu/ A honlap címoldala ezzel a mottóval kezdődik: "mert élni jó". Délutánra ígértek információkat arról, hogy pontosan kik és tényleg magyar állampolgárok voltak-e azok a zsoldosok, akiket tegnap elfogtak, illetve tűzharcban lelőttek. Az azonban már biztos, hogy az egyik lelőtt katona nem más, mint a magyar-spanyol származású Rózsa-Flores Eduardo. Akik ismerték beazonosították a bolíviai tv képei alapján Rózsa-Florest. A Külügyminisztérium három szálon kezdte meg az információgyűjtést: a venezuelai magyar diplomáciai képviselő, a bolíviai tiszteletbeli konzul és az Argentínában dolgozó konzul is próbálja kideríteni, hogy mi történt - mondta Szelestey Lajos. A bolíviai hatóságok hivatalosan még nem tájékoztatták a magyar felet és magánszemélyek sem jelentkeztek a külügyminisztériumnál az ügyben - emelte ki a szóvivő. A bolíviai rendőrfőnök csütörtökön jelentette be, hogy két magyart és egy bolíviait lelőttek az Evo Morales bolíviai elnök ellen tervezett merénylet felszámolása közben. A Caracasban tartózkodó Evo Morales elnök maga úgy számolt be az esetről, hogy még előző nap adott utasítást a külföldi zsoldosok és bűntársaik letartóztatására, és csütörtökön kapta azt a tájékoztatást, hogy Santa Cruz városban, egy szállóban félórás lövöldözés volt. A tűzharcban három ember meghalt, további kettőt letartóztattak. Érdekes, hogy a videót megnézve tűzharcnak nyomait sem látni, azonban amit látunk az három, alsónadrágban, álmában megölt ember holtteste. Nagyon úgy tűnik, hogy ez nem tűzharc volt, hanem kivégzés. Közben a bolíviai El Deber című lap szerint a helyszíni fényképek bizonyítják, hogy mindhárman aludtak és fegyver sem volt a közelükben, mikor szitává lőtték őket. A kivégzés gyanúját erősítette meg az ügynökség által idézett Víctor Hugo Escóbar rendőrparancsnok is, aki szerint nem volt tűzpárbaj a szállodában; a szóban forgó három személyt "szitává lőtték", mielőtt fegyverükért nyúlhattak volna.
Evo Morales azt mondta, hogy az összeesküvők ő életére törtek, valamint az alelnököt és egy minisztert akartak meggyilkolni.Az egyik áldozat a széles körben ismert és a nemzetközi titkosszolgálatok figyelmét már régóta élvező Eduardo Rózsa-Flores, aki hónapok óta Bolíviában tartózkodott, de ismerőseinek azt mondta, Iránban van. A másik lelőtt merénylő egy Erdélyből származó magyar, Magyarosi Árpád, marosvásárhelyi fiatal. A harmadik Dwyer Michael Martin, ír állampolgár. Az elfogott magyart, úgy tudni, megkínozták a bolíviai hatóságok. Rózsa-Flores
Fekete Ibolya és Kepes András is filmet készített róla. 1960. március 31-én született a bolíviai Santa Cruz-ban. Apja, Rózsa György festőművész, egyetemi tanár 1948-ban hagyta el Magyarországot. Anyja, Nelly Flores Arias spanyol származású tanár. Rózsa-Flores 1972-ig Bolíviában, majd 1973 végéig Chilében folytatja tanulmányait, a Pinochet-féle katonai hatalomátvétel után a család útja Svédországba vezet, ahol 1973-75 között politikai menekültként élnek. 1975-ben apja a hazatelepülés mellett dönt, a család Magyarországra költözik. Flores a budapesti Szent László Gimnáziumban érettségizik 1979-ben, majd a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára jelentkezik. Három évvel később a leszerelését kéri, és 1984-ben a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karára felvételizik; 1989-ben szerez diplomát. 1984-től különböző külföldi hírügynökségek tudósítójaként dolgozik, 1988-tól a La Vanguardia spanyol napilapnak is, amelynek különleges tudósítójaként 1991 júniusában az akkori Jugoszláviába, Horvátország fővárosába, Zágrábba érkezik. A La Vanguardia mellett folyamatosan tudósít a BBC World Service brit rádióadó spanyol nyelvű adásainak is. 1991. augusztus 28-án Eszéken első külföldi önkéntesként jelentkezik a Horvát Nemzeti Gárda soraiba. Részt vesz Szentlászló védelmében és a szeptemberi eszéki csatákban, majd szeptember végén újra Szentlászlóba küldik, ahol megszervezi az Első Nemzetközi Egységet (PIV). Vukovár is állomása Flores frontszolgálatának. Egységét Szentlászló evakuálása és eleste után Eszékre helyezik vissza, ahol a front különböző szektoraiban harcol 1992 nyarának végéig. Közben Flores az akkor már a Különleges Erők parancsnokaként megkapja a horvát állampolgárságot, és Franjo Tudjman horvát elnök őrnaggyá lépteti elő. 1993-ban ezredesi rendfokozatot kap. Fronttevékenysége alatt háromszor sebesült meg. Rózsa-Floresnek 1994-től hét verseskötete jelent meg Magyarországon. Címlap nyomtatóbarát verzió Rózsa-Flores Eduardot kivégezték Bolíviában (+Eduardo toborzó levele, videó)Magyar zsoldosok, köztük Rózsa-Flores Eduardo a bolíviai elnök meggyilkolására készültek, hármukat álmukban megölték. Gubicza Eszter, p, 2009/04/17 - 10:10 Kategóriák:  Rózsa-Flores Eduardo
Az első híradások és értesülések szerint a bolíviai jobboldal megrendelésére magyar zsoldosok egy bolíviai kapcsolattal Evo Morales, bolíviai elnök meggyilkolására készültek. Csütörtökön az elnök erői rajtuk ütöttek. Hármukat álmukban szitává lőtték, az egyikük Rózsa-Flores Eduardo. Rózsa-Flores Eduardo leveleket is küldött már katonaviselt, háborúkat megjárt embereknek, hogy a bolíviai akcióhoz toborozzon, egy a szerkesztőségünkhöz eljuttatott levél tanulsága szerint:
"Légiósok! admin, cs, 2008-10-30 22:38 Üdv mindenkinek aki feliratkozott a légió hírlevelére. Nem szoktam sokszor zavarni a tagokat de ezúttal mégis kivételt teszek.
Egy ismerősünk úgy döntött hogy aktívan is részt kíván venni szülőföldjének, Santa Cruz dela Sierra védelmében/felszabadításában/ki hogy nevezi.
Aki úgy érzi hogy -úgy szakmailag mint fizikailag- felkészült a segítségnyújtásra az küldjön egy szakmai önéletrajzot az info@cahil.tk e-mail címre.
Gyűjtsetek sok hasznos információt, tapasztalatot.
Sok sikert:
Admin"
Azaz toborzott a bolíviai akcióhoz, de nem mondott semmi komolyat, csak azoknak, akik igazán érdeklődtek. Megbízható forrásból tudjuk, hogy élete utolsó kilenc hónapját Bolíviában töltötte, annak ellenére, hogy sokan még barátai közül is úgy tudták, Iránban van, az iszlám közösség humanitárius akcióin. Csak nagyon kevesen tudták, hogy Bolíviában van. Egy kérdés maradt, hogy ki árulta el őket.
 Magyarosi Árpád, itt még övé volt a világ
Magyarosi Árpád, Rózsa-Flores közeli barátja - az a fiú, akit szintén agyonlőttek csütörtökön Bolíviában üzemeltetett egy honlapot: http://www.magyarosiarpad.hu/ A honlap címoldala ezzel a mottóval kezdődik: "mert élni jó".
 Magyarországért is harcolhatott volna, béke poraira
Korábban írtuk: Rózsa-Flores Eduardo - ami kimaradtIdeológiailag az ellentmondásosság és össze-visszaság jellemezte. De a horvát háborúban elvitathatatlan érdemeket szerzett, a nemzetközi brigádba rajta keresztül kerültek be többek között egri magyar fiatalok, de más városokból is próbált toborozni. A nemzeti oldallal mostanában lazább volt a kapcsolata, sőt néha támadta annak vezetőit is, ám kegyeleti okokból nem írjuk le kiket és miért. Annak idején a csecseneknek is felkínálta szolgálatait, de azok Rózsa-Flores moszkvai kapcsolataira hivatkozva visszautasították. Ekkor merült fel annak a gyanúja, hogy izraeli kapcsolatai is komolyak lehetnek, de ezekre sosem volt kézzelfogható bizonyíték. Délutánra ígértek információkat arról, hogy pontosan kik és tényleg magyar állampolgárok voltak-e azok a zsoldosok, akiket tegnap elfogtak, illetve tűzharcban lelőttek. Az azonban már biztos, hogy az egyik lelőtt katona nem más, mint a magyar-spanyol származású Rózsa-Flores Eduardo. Akik ismerték beazonosították a bolíviai tv képei alapján Rózsa-Florest. A Külügyminisztérium három szálon kezdte meg az információgyűjtést: a venezuelai magyar diplomáciai képviselő, a bolíviai tiszteletbeli konzul és az Argentínában dolgozó konzul is próbálja kideríteni, hogy mi történt - mondta Szelestey Lajos. A bolíviai hatóságok hivatalosan még nem tájékoztatták a magyar felet és magánszemélyek sem jelentkeztek a külügyminisztériumnál az ügyben - emelte ki a szóvivő. A bolíviai rendőrfőnök csütörtökön jelentette be, hogy két magyart és egy bolíviait lelőttek az Evo Morales bolíviai elnök ellen tervezett merénylet felszámolása közben. A Caracasban tartózkodó Evo Morales elnök maga úgy számolt be az esetről, hogy még előző nap adott utasítást a külföldi zsoldosok és bűntársaik letartóztatására, és csütörtökön kapta azt a tájékoztatást, hogy Santa Cruz városban, egy szállóban félórás lövöldözés volt. A tűzharcban három ember meghalt, további kettőt letartóztattak. Érdekes, hogy a videót megnézve tűzharcnak nyomait sem látni, azonban amit látunk az három, alsónadrágban, álmában megölt ember holtteste. Nagyon úgy tűnik, hogy ez nem tűzharc volt, hanem kivégzés. Közben a bolíviai El Deber című lap szerint a helyszíni fényképek bizonyítják, hogy mindhárman aludtak és fegyver sem volt a közelükben, mikor szitává lőtték őket. A kivégzés gyanúját erősítette meg az ügynökség által idézett Víctor Hugo Escóbar rendőrparancsnok is, aki szerint nem volt tűzpárbaj a szállodában; a szóban forgó három személyt "szitává lőtték", mielőtt fegyverükért nyúlhattak volna.
Evo Morales azt mondta, hogy az összeesküvők ő életére törtek, valamint az alelnököt és egy minisztert akartak meggyilkolni.
 Magyarosi Árpád, marosvásárhelyi fiatal
Az egyik áldozat a széles körben ismert és a nemzetközi titkosszolgálatok figyelmét már régóta élvező Eduardo Rózsa-Flores, aki hónapok óta Bolíviában tartózkodott, de ismerőseinek azt mondta, Iránban van. A másik lelőtt merénylő egy Erdélyből származó magyar, Magyarosi Árpád, marosvásárhelyi fiatal. A harmadik Dwyer Michael Martin, ír állampolgár. Az elfogott magyart, úgy tudni, megkínozták a bolíviai hatóságok. Rózsa-Flores
Fekete Ibolya és Kepes András is filmet készített róla. 1960. március 31-én született a bolíviai Santa Cruz-ban. Apja, Rózsa György festőművész, egyetemi tanár 1948-ban hagyta el Magyarországot. Anyja, Nelly Flores Arias spanyol származású tanár. Rózsa-Flores 1972-ig Bolíviában, majd 1973 végéig Chilében folytatja tanulmányait, a Pinochet-féle katonai hatalomátvétel után a család útja Svédországba vezet, ahol 1973-75 között politikai menekültként élnek. 1975-ben apja a hazatelepülés mellett dönt, a család Magyarországra költözik. Flores a budapesti Szent László Gimnáziumban érettségizik 1979-ben, majd a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára jelentkezik. Három évvel később a leszerelését kéri, és 1984-ben a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karára felvételizik; 1989-ben szerez diplomát. 1984-től különböző külföldi hírügynökségek tudósítójaként dolgozik, 1988-tól a La Vanguardia spanyol napilapnak is, amelynek különleges tudósítójaként 1991 júniusában az akkori Jugoszláviába, Horvátország fővárosába, Zágrábba érkezik. A La Vanguardia mellett folyamatosan tudósít a BBC World Service brit rádióadó spanyol nyelvű adásainak is. 1991. augusztus 28-án Eszéken első külföldi önkéntesként jelentkezik a Horvát Nemzeti Gárda soraiba. Részt vesz Szentlászló védelmében és a szeptemberi eszéki csatákban, majd szeptember végén újra Szentlászlóba küldik, ahol megszervezi az Első Nemzetközi Egységet (PIV). Vukovár is állomása Flores frontszolgálatának. Egységét Szentlászló evakuálása és eleste után Eszékre helyezik vissza, ahol a front különböző szektoraiban harcol 1992 nyarának végéig. Közben Flores az akkor már a Különleges Erők parancsnokaként megkapja a horvát állampolgárságot, és Franjo Tudjman horvát elnök őrnaggyá lépteti elő. 1993-ban ezredesi rendfokozatot kap. Fronttevékenysége alatt háromszor sebesült meg. Rózsa-Floresnek 1994-től hét verseskötete jelent meg Magyarországon. A videót csak erős idegzetűek nézzék meg! Rózsa-Flores Eduardo rendszeresen írt a Kapu című havilapba. Akit jobban érdekel a munkássága, az a havilap oldalán tájékozódhat. (hvg, kuruc.info, ernestojustiniano.org, index nyomán Szent Korona Rádió)
|
