FIGYELEM!!!
NyitólapPolgár Info portálok helye országszerteHelyi, országos hírekBelépésRegisztrációFórum
 
Bemutatkozás
· A Polgár Info
· Országos lista
· Partnereink
· Média partnereink
· Támogatóink
· Kapcsolat, Impresszum
· Jelentkezés
· Hirdetési ajánlat
· Civil kezdeményezések

 
Hírek
 · Civil kurázsi
 · Belföld
 · Külföld
 · Kultúra
 · Szabadidő
 · Tudomány
 · Hagyományok
 · Publicisztika
 · Életmód
 · Magazin
 · Természet
 · Krónika

 
Menük
· Főoldal
· Ajánlj minket!
· Flash_Player
· GYIK
· Hírek archívuma
· Hírküldés
· História
· Keresés
· Letöltések
· Magyar termék
· Naplók/Blogok
· Olvasóink web ajánlata
· Országos Polgár Info
· Petíciók
· Radio
· Rovatok
· Sakk
· Statisztikák
· Szavazások
· Személyes üzenetek
· Top 10
· TV
· Visszajelzés

 
Keresés itt



 
Közép-Európai Civil Kutató Intézet
 

 
Hírfal
 

 
Magyar Közéleti Szemle hírei
A webhely tartalom szolgáltatása jelenleg nem működik.
 
Érdekvédelem: Összefoglaló a Megélhetési Kerekasztalnál elhangzottakról
Civil kurázsi
Ahhoz, hogy megélhetést biztosítsanak mindenkinek, módosítani kell az elosztási és újraelosztási viszonyokat a munkából élők, illetve a munkából élni akarók javára. Ez nem csak egyetemes közteherviselést igényel, hanem differenciált és progresszív teherviselést is az egykulcsos adó helyett.


Új adórendszerrel és egyéb intézkedésekkel el kell érni, hogy az idehaza megtermelt értéknek akkora része maradjon itthon, amekkora nélkülözhetetlen a nemzeti fejlődéshez – hangzott el az Emberi Jogok Nemzetközi Napján Budapesten tartott Megélhetési Kerekasztalnál pénteken.

A tanácskozást kezdeményező Magyar Szociális Fórum szerint az állami megrendelésekből az eddigieknél sokkal nagyobb szeletet kell biztosítani a tényleges munkát végző kis- és közepes vállalkozásoknak. A gazdasági növekedés motorjául szolgáló piacorientált állami vegyes vállalatokat és termelői szövetkezéseket kell létrehozni a mezőgazdaságban, az iparban és a szolgáltatások terén. Helyre kell állítani a magyar mezőgazdaság rangját. Hazai termékekkel kell kiváltani az importtermékeket, a nemzeti ipar izmosítását szolgáló foglalkoztatási politikára van szükség. (A fejlesztés érdekében külföldi hitelek felvételétől sem szabad elzárkózni.) Alkotmányba kell iktatni a lakhatási jogot, és szociális lakásépítési programmal kell alátámasztani. Nem szűkíteni, hanem bővíteni kell az egészségügyi alapellátást, a nyugdíjrendszert pedig a nélkül kell konszolidálni, hogy elvitatnák az emberek jogát az öngondoskodáshoz. Teljes kárpótlást követelünk az iszaplavina áldozatainak. A további fagyhalál esetek elkerülése érdekében fűtött helységeket, ellátást, ágyat kell biztosítani a rászorulóknak, kötelezni kell az államigazgatási szerveket, hogy látogassák és lássák el a fokozottan veszélyeztetett embereket, mulasztás esetén felelősségre kell vonni azokat, akik előidézik egy másik ember halálát. Az MSZF egyidejűleg nagyobb odafigyelésre, törődésre és szolidaritásra szólít fel mindenkit.

Simó Endre szervező kifogásolta, hogy a kormány – ígérete ellenére – nem képviseltette magát a Kerekasztalnál. „A kormánynak tudomásul kell vennie, hogy a politika bírálata az emberi szükségletekből és a társadalmi követelményekből fakad. A kormánynak inkább élnie kellene a közvetlen demokrácia olyan fórumaival, mint a milyen a Szociális Kerekasztal, és minél többet kellene megvalósítania a társadalmi kezdeményezések közül” – mondta.

Jáky Miklós, a Keresztényszociális Műhely elnöke a munkán alapuló értékrendre helyezte a hangsúlyt, és azt mondta, hogy lezüllik az a társadalom, amely nem a munkán alapul. Bírálta az Európai Unió működését, különös tekintettel a szabad tőkeáramlásra, mert ez azzal jár, hogy a nagyok tönkre teszik a kisebbeket. Hazánkból évente 4500 milliárd forint távozik profit formájában, és további 1500 milliárd adósságszolgáltatás címén. A gazdasági szuverenitás helyreállítása nélkül nehéz lesz a kibontakozás – mondta.

Mészáros Attila, a Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért ügyvezetője szerint a megélhetést biztosító „tisztességes minimálbért” kell előírni. A kinyilvánításokon kívül nem sok történik. A kis- és középvállalkozók jelenleg a korábbi munkaerő egyharmadát foglalkoztatják, átlagosan 6,3 főt a 18 helyett. Csökken a bevételük, és hatalmasra duzzadt a kintlevőségük. A Kerekasztal gyakoroljon nyomást, hogy jogi megoldás szülessék az elvégzett munka után járó pénz kifizetéséről. Méltatlanul alacsonyak a bérek, a dolgozó nem tud tisztességesen megélni béréből – mondta.
Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke egyetértéséről biztosította az MSZF álláspontját és a maga részéről is szükségesnek tartotta az adórendszer módosítását. Többet kellene törődni a munkás életpályájával is. Munkát kell adni 700-800 ezer romának. Úgy vélte, hogy az adósságproblémát, a foglalkoztatás legfőbb akadályát, nem lehet megoldani gazdasági eszközökkel. A társadalmi összefogás hatékonyságának növelése érdekében „civil adattár” létrehozását javasolta.

Kiss Gabriella, a Jobbik szociális kabinetjének helyettese vezetője is annak a véleményének adott hangot, hogy az egykulcsos jövedelemadó nem segíti elő a társadalmi igazságosságot. Ezért differenciálni kell. Itthon kell tartani a profitot, helyzetbe kell hozni a kis- és középvállalkozásokat, szűkíteni kell a multik kedvezményeit. Újra kell tárgyalni a külföldi hiteleket. Az emberek magánpénzéből nem szabad külföldi adósságot törleszteni. A körtartozások jelenleg akadályozzák a belvíz elleni védekezést is. A szociális alapellátás terén nem mindig a pénz jelenti a megoldást. A megélhetés biztosításának tartaléka a mezőgazdaság, a turizmus és a gyógy turizmus – mondta.

Lóránt Károly közgazdász az alapos helyzetelemzést hiányolta a kormány gazdaságpolitikájából. Úgy vélekedett, hogy a kormány nem tart eléggé igényt a szakértelemre. A 3,8 millió magyar keresőre fejenként 10 millió forint külföldi adósság jut. Ilyen körülmények között az egykulcsos adó gazdasági katasztrófához és bukáshoz vezethet, hiszen csökkennek az állami bevételek, ugyanakkor növekszik az importigény. Az EU válságból-válságba esik, összeomlás jeleit mutatja. Az eddigi kormányok mind-mind a nemzetközi tőke útját egyengették a nemzeti iparé helyett – vélekedett Lóránt.

A keresztény szociális Frivaldszky Sándor abban látta a legnagyobb gondot, hogy nemzeti piacunk kiárusítása miatt nincs mozgásterünk. Nem hogy nem érvényesül a szabad verseny, hanem a külföldi mezőgazdasági termékek nagyobb szubvencionálásával egyenesen megakadályozzák a hazai termékek jövedelmező előállítását. El kellene érni, hogy pl. az importtej esetében visszafizessék nekünk az EU-tól kapott szubvenciójukat! Frivandszky úgy vélte, hogy komoly eredményt csak az adósságszolgáltatás felfüggesztésével lehet elérni.

Dobszay Károly, a Népi Írók Baráti Társaságának elnöke a XIX. Század regresszív adójához hasonlította az egykulcsos adót. Emlékeztetett arra, hogy a magyar mezőgazdaság világszínvonalúnak számított a Kádár-rendszerben. Ma ezzel ellentétes folyamat megy végbe – fűzte hozzá. Földtulajdonhoz kell juttatni az önkormányzatokat, mert a falut így lehet felemelni. Megvan a lehetőség arra, hogy a tulajdont elvegyék a részvénytársaságtól és az önkormányzatnak adják oda. De az országos megtoldáshoz nélkülözhetetlen a kormányzati akarat, hiszen az RT-ben nem érvényesül a paraszti tulajdon. Felhívta a figyelmet a rozsályi megoldásra, melynek révén a lakosság normális áron juthat hozzá a termékekhez.

Csete Gyuláné, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke a Szociális Kerekasztal intézményesítését sürgette, mert ezzel a társadalom kevésbé volna követő, és jobban léphetne fel a hatalmi arroganciájával és a szakmai dilettantizmussal szemben – mondta. Felajánlotta hozzá a szakszervezet segítségét. A Kerekasztal szerepét fontosnak tartotta a politikai kultúra színvonalának erősítése szempontjából is.

Bajnok István, a Demokratikus Közéletért Alapítvány elnöke a csődhelyzetből való kilábalást tartotta a legfontosabbnak. Javaslatokat fogalmazott meg a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban. Egyebek között a kötelező magánnyugdíj-rendszer megszüntetését javasolta, továbbá azt, hogy senkinek se járjon emelt nyugdíj politikai tevékenysége után.
Kollarik István közgazdász úgy vélekedett, hogy hazánk kivéreztetett állapotba került, és ebben mindegyik kormány szerepet játszott. Nem születtek meg a szükséges reformok, nem támasztottak követelményeket a bankrendszerrel szemben, ugyanakkor tíz százalékos profitot biztosítottak a bankoknak. Külföldi tőkedominancia érvényesül, miközben a multik mindössze 20 százalékkal veszik ki részüket a foglalkoztatásból. Óriási profitokat visznek ki ellenőrizetlenül – folytatta. A rendkívül szűk mozgástér miatt alig kezelhető társadalmi feszültségek alakultak ki. A munkanélküliség immár három generációs. Fizikai leromlás jellemző, sok ember egyszerűen nem képes dolgozni. Kollarik szerint az egykulcsos adó mellett szól, hogy a magasabb rétegeket beruházásra ösztönözheti, keresletet teremthet, és kis növekedést idézhet elő. Helyeselte a nyugdíjreformot, ugyanakkor még nem világos, mi lesz a banki különadó után - mondta. A közszféra 25-30 ezer fős karcsúsítását bírálta, mert kiszolgáltatottá teszi az államapparátust és ezzel akadályozza az alkotmányosság szolgálatát. Végül annak a véleményének adott hangot, hogy noha az új költségvetés az utóbbi nyolc év legjobbika, mégsem a szegénység megszüntetésének a költségvetése.

Salga István, az Igazságos Jogállamért Szövetség elnöke felhívta a figyelmet a nyugdíjkorhatár és az átlagos élettartam közti ellentmondásra. Síkraszállt a lakhatási jog törvénybe iktatása mellett. Kifogásolta, hogy a politikát nem érdekli a civil társadalom. Megismételte az MSZF követelését hazánk afganisztáni katonai szerepvállalásának befejezéséről, és az így felszabaduló pénz társadalmi célra fordításáról. A sorozatos alkotmánymódosításokra utalva emlékeztetett arra, hogy a munkához való jog alkotmányos jog, és a mindenkori hatalomnak alkotmányos kötelessége, hogy érvényre juttassa, munkát biztosítson az embereknek. Annak a véleményének adott hangot, hogy a választási győzelem pünkösdi királyság, nem pedig dinasztiaalapítás.

Gazdag Ferenc, a Magyar Nemzeti Rend Párt szóvivője a gazdaságpolitika mikéntjében jelölte meg a megélhetés kulcskérdését. Egyetlen új munkahely sem született – mondta. A kiszámíthatatlanság a fenntartható fejlődés ellen hat. Erélyesebb fellépést sürgetett a korrupció ellen, és hiányolta a jogbiztonságot.

Szécsei József, a Társadalompolitikai Tagozat képviseletében kormányrendeletet sürgetett annak érdekében, hogy elejét vegyék a további fagyhalál eseteknek, és büntetőjogilag is felléphessenek azokkal szemben, akik az államigazgatási szervekben nem tesznek eleget látogatási és ellátási kötelezettségüknek azok iránt, akik nem tudnak magukról gondoskodni, és ezért kihűlhetnek. Minimális emberi tisztességnek nevezte a kiállást hazánk kivonulása mellett Afganisztánból. A TPT támogatta a kormány álláspontját az IMF-el és az EU-val folytatott tárgyaláson, miszerint nem teljesíti az újabb társadalmi megszorításokra irányuló sürgetésüket. Ugyanakkor kijelentette: nem tud mit kezdeni az egy millió munkahelyre vonatkozó ígérettel. Tűzoltás folyik, kapkodnak, s talán fél évvel ezelőtt még eszük ágában sem volt azt tenni, amit ma kénytelenek megtenni – vélte.

Magyar János, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének százhalombattai csoportja részéről sajnálatosnak tartotta, hogy a hatalom nem figyel oda a Kerekasztalnál kinyilvánított társadalmi hangra, így ahelyett, hogy leépítené az afganisztáni szerepvállalást, növelte azt. Reményét fejezte ki, hogy a kormány jobban odafigyel a megélhetési Kerekasztal javaslataira. Mégis azt javasolta, hogy „ne nagyon követelőzzünk, hanem inkább majd négy év múlva”. Véleménye szerint a mostani állapotokhoz az elmúlt 60 év politikája vezetett. Ez a politika a gazdagokat gazdagítja. Szükségesnek nevezte a középosztály erősítését, és úgy vélte, hogy a kormány nem vesz el pénzt az emberektől.
Orbán József, a Magyar Rendszerváltók Országos Szövetségének alelnöke tagadta, hogy a kormány ne venne el pénzt az emberektől. Drágul minden – mondta. Nekünk nem koldulnunk és kéregetnünk kell, hiszen akkor átnéznek rajtunk – mondta. Kifogásolta, hogy a kormány nem akarja meghallgatni a Kerekasztal szavát, és a média is mellőzi a társadalom hangját. Mi olyan rendszerváltást akarunk, amelyikben a tulajdon egyenlően oszlik szét az emberek között, s megszűnik az állapot, hogy a többségnek semmije sincs, egy kisebbség viszont mindent kisajátíthat. Az új rendszerben a bankoknak kötelességük volna munkahelyet teremteni – mondta Orbán.

Láng Márta, a Szociális Unió képviseletében tolmácsolta Szili Katalin üdvözletét, aki külföldi utazása miatt nem lehetett jelen. A megélhetési problémák közül kiemelte a hajléktalanságot, és feltette a kérdést, vajon hány családra vár kilakoltatás a téli moratórium után, és vajon jövőre hányan fagynak majd meg. Aktív, közreműködő szerepre szólította fel a szervezeteket, és kezdeményezte egy nemzetközi konferencia megtartását a megélhetési témáról, tekintettel arra, hogy a megélhetés nem csak magyar probléma.

Perjés Andrea, a Szent Korona Értékrendet szolgálók Nemzeti Egysége nevében a megélhetési gondokat előidéző okok kiküszöbölését tartotta a leglényegesebbnek. Nincs rend, erkölcs és fegyelem. Pedig mindenki egy és ugyanolyan szabadságot élvez – mondta. Hangsúlyozta a Szent Korona értékrend fontosságát, és a kétkamarás parlament intézményesítése mellett foglalt állást. Kifogásolta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia alárendelődött az amerikai érdekeknek, pedig a rendszer világcsődje éppen a nemzeti megoldások előtérbe helyezésére ösztönöz. Annak a reményének adott hangot, hogy fél év múlva új alkotmánya lehet az országnak, és az EU-tól eltávolodunk.

Szabó András, a Közép-Európai Pannon Klub alelnöke szerint a kormány középtávú koncepcióval sem rendelkezik. Viszont ígéretes a jövő évi növekedési ütem. Óva intett attól, hogy elbizonytalanítsák a külföldi befektetőket, és ezzel veszélybe sodorják a társadalmi célokat is. A kereslet és a vásárlóerő visszaesése várható, a szegénység ellen csak a nyilatkozatok szintjén tapasztalható érdeklődés – mondta. Szabó a középosztálytól várja a gazdaság élénkítését. A jelenlegi „egy párti” kormányzással szemben nincs alternatíva – vélekedett.

Jánosi Gábor, az Egészségügyi Kerekasztal szervezője arról tájékoztatta a Kerekasztalt, hogy a kormány szűkíteni akarja a kórházi ellátást, és kórházakat készül bezárni. A megélhetési gondokkal összefüggésben arra is felhívta a figyelmet, hogy hazánkban naponta hat ember oltja ki életét saját kezűleg.

Civil Hírügynökség
Dátum: 2010. December 12. Sunday, 11:45 Szerző: polgarinfo
 
 
Kapcsolódó linkek
· Cikk keresés: Civil kurázsi
· Írta: polgarinfo


A legolvasottabb cikk ebben a rovatban: Civil kurázsi:
Hungarica koncert a nemzeti jogvédelemért


 
Cikk értékelése
Átlagolt érték: 1
Szavazat: 4


Értékeld ezt a cikket:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz



 
Beállítások

 Nyomtatható változat  Nyomtatható változat

 Küldd el levélben!  Küldd el levélben!


Minden megjegyzés a szerzők tulajdona. A megjegyzések tartalmáért felelősséget nem vállalunk.
News ©

RSS 2.0 NewsRSS 2.0 ForumsRSS 2.0 DownloadsRSS 2.0 Links
websas.hu

Az oldalon található cikkek szabadon felhasználhatók a forrás megjelölésével és a hivatkozott link csatolásával © 2007 Polgár Info.



Wolf Studio